|
Halottak napja – november 2. 2008. november 1., szombat 11:34
A halottak tisztelete az emberiség életéhez hozzátartozó és vele egyidős cselekedet. Ennek minden nép a maga módján tesz eleget. Az Egyház ősi gyakorlata, hogy imádkozik a megholtakért.
Az ünnep mai formája a bencés szerzetesektől származik, akik már a 10. században ezen a napon emlékeztek meg az összes megholtról. Az Egyház élő hittel terjeszti bizakodó kérését a Mindenható elé: „add kegyelmedet elhunyt gyermekeidnek, hogy a földi élet halandóságát legyőzve örökre szemlélhessenek téged, aki alkottad és megváltottad őket”.
Sok helyen már Mindenszentek ünnepének estéjén megemlékezést tartanak a megholtakról. A gyászmisék prefációi az örök életről és a dicsőséges feltámadásról szólnak: „A boldog feltámadás reménye Krisztusban ragyogott föl nekünk, és így, bár szomorít a halál kényszere, az ígért örök élet megvigasztal minket. Mert híveid élete, Urunk, megváltozik, de meg nem szűnik, és amikor halandó testünk enyészetnek indul, lelkünket a mennyben örök otthon várja.” E napon sokszor fohászkodunk: „Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik!”
|
|
Én vagyok az út, az igazság és az élet. Jn 14,6-14
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Fülöp és Jakab apostolok
Mutasd meg nekünk az Atyát! – kérjük mi is Jézustól, mert bennünk van az Isten látás vágya. A világot, és benne kezed műveit szemlélve már sejtjük hatalmadat, Urunk. Tetteidet látva már érezzük közelségedet. Járj velünk az úton, Urunk, amely az Atyához vezet, és taníts minket az egyetlen igazságra, amely az örök életet jelenti!
|
|